A nyiroködéma

A nyirokrendszer működése:

A nyirokkeringés kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elszállításában. A nyirokérrendszer nyirokerekből és nyirokcsomókból áll. A kis nyirokerek vakon kezdődnek a szövetekben, majd a nyirokfolyadék a gyűjtőerekből. A felületes nyirokerek a felső végtagokból a 2 hónalji, míg az alsó testfélből a 2 lágyékhajlati nyirokcsomó régióhoz szállítják a folyadékot, ahonnan a mély nyirokrendszerbe jut és a nagy nyiroktörzsekbe áramlik. A jobb testfél felső negyedéből a jobb nyirokvezeték, a test másik háromnegyed részéből pedig a mellvezeték gyűjti össze a termelődött nyirokfolyadékot. A mellvezetékben gyűlik össze a nyirok az alsó végtagokból, a hasüreg falából, a nemi szervekből és a hasüreg szerveiből, a fej bal feléből, a nyakból, a mellkasból, a bal felső végtagból, valamint a bordák alatti területekről. Innen jut a szív felé menő nagy vénákba. A jobb és bal testfél nyirokelvezetése teljesen elkülönül, közöttük csak kisebb felületes nyirokcsatornák teremthetik meg az összeköttetést. A nyirokrendszer feladata, hogy a szövetektől a nyirokérrendszerben a nyirokfolyadékot, azaz a víz 40 %-át, a fehérjéket és egyéb anyagokat a szövetek felől a véráramba juttatja. Egy nap alatt kb. 2-4 l nyirok termelődhet. A salakanyagok a vér útján végül a májba és a vesékbe jutnak, ahol átalakulnak és kiválasztódnak. Majd a húgyutakon és a beleken keresztül kiürülnek a szervezetből. A nyirokrendszer feladata a bélből visszaszívódott zsírok elszállítása is.

Tünetek:

A nyiroködéma felismerése könnyű. A tünetek abból adódnak, hogy a nyirokrendszer elégtelen működése miatt felszaporodik az ödémafolyadék. A végtagok fokozatosan vastagabbá válnak, a lábfej illetve a kézfej cipószerűen megduzzad, az ujjak kolbászszerűek, a duzzadt végtagi részek között mély, ún. csecsemőráncok alakulnak ki. Idővel a bőr megvastagszik. Előrehaladottabb fázisban az ujjak illetve a hát bőrén nem képezhető bőrránc a feszülő ödéma miatt. A kemény, tömött tapintatú ödéma nehezíti a mozgást, feszíti a bőrt. Érezhet feszítő fájdalmat és nehéznek érezheti az ödémás végtagját.

A nyiroködéma lassan alakul ki, és a végtagok csak néhány hét vagy hónap után válnak vastaggá. Korai stádiumban az ödéma megtartja az ujjbenyomatot, de később a szervült nyiroködéma a duzzanat ellenére se tartja meg az ujjbenyomatot. Az ujjak között gyakoriak lehetnek a gombás és bakteriális fertőzések.

Karödéma esetében: első jel lehet, hogy a ruha, vagy kabát ujja szűkké válik. A könyök mozgatása nehezebb lehet, és a kéz ujjait feszítő duzzanat az ujjak finom mozgásait akadályozhatja, pl. étkezés, varrás, írás közben.

Lábödéma esetében: az első jel lehet, hogy a cipő szűkké válik, a nem megfelelő cipő a lábon sebet okozhat. A folyadék felhalmozódás nehezíti a járást – a boka hajlítását – a feszülő bőr égő érzést okozhat.

A nyiroködéma lehetséges okai:

Amikor testünk valamely területén gyulladás, műtét, sérülés vagy egyéb okok miatt a nyirokáramlás nem megfelelő, azaz gátolt az elfolyás, nyirokpangás keletkezhet. A víz és a nyirokköteles salakanyagok nem tudnak eltávozni. Az érintett végtagok, törzs, arc, nemi szervek környéke megduzzadhat és a bőr fényesen kifeszülhet, ez már lehet kezdeti stádiumban lévő nyiroködéma.

A Nyiroködéma kialakulása szerint lehet elsődleges (primer), amikor a nyirokerek veleszületetten alulfejlettek és elégtelenül működnek. Ez jelen lehet születéskor, de később is megjelenhet, ha valamely inzultus éri a nyirokrendszert, és az éppen egyensúlyban lévő keringés felborul, pl. orbánc, banális baleset vagy vénás elégtelenség okán jelennek meg a tünetek.

A másodlagos nyiroködéma nyirokrendszere károsodását követően alakulhat ki, pl. súlyos baleset, gyulladás, műtét után. Bizonyos állapotok hajlamosítanak a másodlagos nyiroködéma jelentkezésére

• Rosszindulatú daganat esetében, ha az érintett területhez tartozó nyirokcsomókat részben vagy kiterjesztve eltávolították illetve besugarazták. A kemoterápiás kezelés is hatással van a vénás és nyirokkeringésre
• Ismétlődő orbáncok esetén
• Érműtétek és plasztikai műtétek után sérülhetnek a felületes nyirokerek
• Kiterjedt szövetsérüléssel járó baleset után
• Szívműtét után pl. by-pass műtétet követően, amikor a lábszár vénákat használják érpótlásra
• Súlyos visszeresség, trombózis utáni állapot, lábszárseb, fekély esetében
• Reumás gyulladások esetében
• Olyan személyeknél, akik bármilyen okból mozgáskorlátozottak

A kevert típusú ödémák esetében a vénás és nyirokrendszer egyaránt érintett.